Hírek / A hónap embere

Az egyesület megalapítása felé vezető úton meghatározóak voltak a 2008-2009-es esztendő történései. 

– Úgy indultunk, hogy egy baráti társaság elhatározta, bejárja az Országos Kéktúrát. Végül az egész Kék Kört sikerült teljesítenie néhányunknak – emlékszik vissza a kezdetekre Schlögl Krisztán. Eleinte túrákat szerveztünk, a „Kőszegi- hegység rejtett értékei” néven hirdettük meg, és nem csak a szokásos, szép és ismert helyeket kerestük fel. Az egyesület végül 2010-ben jött létre, idén vagyunk 10 évesek, éppen jubileumi túrákat vezetünk, amelyek során bemutatjuk a fejlesztéseinket és a tevékenységeinket. A legtöbb a Kálvária-hegyre és Kőszeghez közeli területekre koncentrálódik. Az első öt évben markánsan jelent meg a teljesítménytúrák szervezése, végül már öt túránk volt évente. Az elmúlt tíz évben 5-6 ezer embert mozgattunk meg. Később, úgy 2015-től kezdtünk kisebb fejlesztésekbe. Eleinte egy-két útbaigazító táblát helyeztünk ki, rózsákat, fát ültettünk, aztán fokozatosan egyre nagyobb fába vágtuk a fejszénket. Mára több olyan dolog is megvalósult, ami a környéken ismertté tett bennünket. Van például egy Egészségkert nevű kis pihenő parkunk. Tényleg kicsi, 10 x 10 méteres, az egészségház mellett. Kis, kerítéssel körbevett, növényekkel beültetett rész, padokkal, favonattal, kisházzal a gyerekek részére, homokozóval, különféle természetes anyagokból kirakott, Kneipp féle tanösvénnyel. De ott a GesztenyeKék-körtúra, ahol 30 tábla jelzi a Kálvária-hegy és környékének nevezetességeit. A GesztenyeBor tanösvényünk, ahogy a neve is elárulja, a gesztenye és a bor bemutatására szolgál, ahol információs táblákat telepítettünk. Több helyen ültettünk fákat, többek között a kőszegi Fő téren. Szép lett ugyan a Fő tér, de kevés az árnyék, ezért éreztük szükségét. És igyekeztünk úgy elhelyezni, hogy nem később se takarja el a szépen felújított házakat, de mégis le lehessen ülni a kellemes, hűvös árnyékába – meséli Schlögl Krisztán. 

A GesztenyeKék Egyesület nevéhez fűződik egy hársfaültetést népszerűsítő mozgalom is. Az elöregedett régi hársfákat egymás után ki kell vágni a gimnáziumnak is helyt adó Hunyadi utcában, helyettük már hét fát ültettek önkéntesekkel. 

– Szép lassan eltűnnek a régiek, az újak viszont addigra megnőnek és nem lesz csupasz az utca, tátongó hiányokkal.  

Ugyancsak az Egyesület munkájának eredménye, hogy a hegyekben asztallal egybeépített pihenőpadokat helyeztek el, amelyeket maguk készítettek. Legújabb vállalkozásuk pedig az volt, hogy a munkaszolgálatosok emlékútjánál az önkormányzattal együttműködésben útbaigazító táblákat készítettek és telepítettek.

A természetkedvelők számára a napokban nyitják meg egyik nemrégiben elkészült munkájukat: a királyvölgyi óriás gesztenyefa emlékhelyet. 

– Évszázados hagyománya van Kőszegen a gesztenyének, mint egy természet adta kincsnek, erősen él az emberekben a hozzá való ragaszkodás, de a régi korok hagyományait nem igazán ismerik – magyarázza Krisztián. – Régen, az 1800-as években, itt hatalmas ősgesztenye erdők voltak, 30 négyzetkilométernyi összefüggő területen. Magát a gesztenyét Sziléziáig és a bécsi udvarig vitték. Mivel a fának nagyon magas a csersavtartalma – szinte nem rohad el, hisz a csersavat nem szeretik a gombák –, valamint nagyon jó keményfa alapanyag, a bőrfeldolgozáshoz (cserzéshez) ezt vitték Németországba. De hordókat és préseket is csináltak gesztenyefából, mivel igen tartós fa. Sajnos nagyon sokat kivágtak éppen emiatt. Akkoriban máshogy gondolkoztak az emberek, és a helyüket gyümölcsfával, szőlővel telepítették be. Időközben nagyon komoly betegségei is kialakultak, Afrikából behurcolt gombabetegségek támadták meg az állományt, ez a betegség napjainkban is pusztít.

- Az említett óriás gesztenyefa a valaha élt legnagyobb gesztenyefa volt Magyarországon, sőt világviszonylatban is. Sokan 600-800 évesnek tartják, azonban a mérések alapján csupán 500-600 éves lehetett, de sajnos nem tudták megmenteni, 1969-ben elhalt, és 1981-ben ki is kellett vágni, mert nem sikerült megoldani a konzerválását. De maradt belőle egy 1 méteres szelet, amit egy védőtető alatt helyeztek el. Eddig egyszerű lépcső vezetett fel hozzá. Azt gondoltuk, hogy ideje lenne méltóbb környezetet kialakítani számára, amit új információs táblával, mellette interaktív táblával láttunk el. A vállalásunk része volt, hogy egy vers- és meseíró pályázatot hirdetünk a gesztenye és a Királyvölgy témakörben gyerekeknek, és a legjobban sikerült alkotásokat lehet itt majd meghallgatni. A látogatók emellett megismerhetik Kőszeghegyalja történetét és ezt a különleges egykori gesztenyefát is – meséli Schlögl Krisztán. 

Az Egyesület eddigi munkásságának elismeréssel adóznak a környéken élők. Amellett, hogy sok jó visszajelzést kapnak, az itt élő vállalkozók közül nem egy támogatja a munkájukat felajánlásokkal, alapanyagokkal, munkával, kedvezményekkel. 

Bár ez kevéssé mérhető, de bíznak abban is, hogy szemléletformálás is mindaz, amit tíz év alatt megvalósítottak. 

Úgy érzik, most jött el az ideje annak is, hogy nyissanak a fiatalabb generációk felé, elsősorban a saját csemetéik felé, akiket lassan jóval aktívabban tudnak bevonni a közös munkába. 

regi-fa.jpg

Schlögl Krisztán angol bölcsész diplomát szerzett Pécsett 2002-ben. A humán irányultság a menedzsment iránti érdeklődéssel és európai uniós szakértői diplomával egészült ki. Az egyetem után 2 évig nyelviskolában dolgozott, majd 2004-től mind a ma napig a Kőszegi Önkormányzat munkatársa, jelenleg városfejlesztési feladatokat lát el. Emellett a 2010-ben megalapított Gesztenyekék Egyesületben önkéntes. Az egyesület a természetvédelemhez és a természeti neveléshez kíván hozzájárulni a Kőszegi hegységben és környékén. Fő küldetésüknek tekintik a kulturális értékek megismertetését, vezetett túrák, teljesítménytúrák szervezését, az elhanyagolt természeti értékek felkarolását.